2026ban is kemény kihívás vidékre költözni.

2000 és 2025 közt a vidéken élők száma 827 786 fővel csökkent, ami kb. 22,7 %-os visszaesés 📉. Ehhez fontos adalék, hogy aki maradt, az többnyire idős, így elmondható: a magyar vidék elöregszik 👴👵.

Hogy miért? Hát mert biztos olyan sok perspektívát adunk a fiataloknak, hogy inkább városba vagy nyugatra emigrálnak 🚆✈️. Mert jó a közlekedés, az egészségügy, és a vidéki oktatási intézmények is elérhetőek, színvonalasak 🏥🏫. És persze azért, mert vidéken az egészséges élelmiszer alap és elérhető 🥕🌾. Nem is beszélve a minőségi közösségi életről, kultúráról és hagyományőrzésről 🎭🔥.

Mennyit is kell dolgozni, hogy fészekre leljünk egy 1000 fő alatti településen vagy tanyán? 🪺

2000-ben faluhelyen egy átlagosan ~2,2 millió forintba kerülő lakható ház megvásárlásához, a ~320 Ft-os nettó órabér mellett nagyjából 7 000 munkaóra kellett ⏳, míg 2025-ben egy ~35–40 millió forintos kisfalusi ingatlanhoz, ~3 030 Ft-os nettó órabérrel, már 12–13 000 munkaóra 💸💪 – vagyis a falusi lakhatás munkában mért ára közel a duplájára nőtt. (by KSH 📊)

E mögé bemagyarázhatunk bármit, és köphetünk keletre vagy nyugatra 👉👈, viszont ez elég szomorú TÉNY ⚠️.

A lakásállomány öregedését, azaz a tényleges amortizációt tárgyidőszakban hagyjuk is… 🏚️

Drága következő nemzedék meg lakókocsiban, jurtában, szőlőprésházban lakik 🚐⛺🍇, mert egyre nehezebben érhető el az otthonok hagyományos alakja 🏡.

Könyvem második kiadásában egy extra fejezetet szentelek ennek a kérdésnek, és próbálok jó segítséget adni a kedves olvasóknak!